Fejér vármegye múlt és jelen harmóniája
BEKÖSZÖNŐ
Magyarországnak ezen a 4374 km2 nagyságú területén – Fejér vármegyében – otthonosan érezheti magát mindenki. A messzi földről érkezett turista éppúgy, mint a közelből érkezett kiránduló. Az is aki a sík vidékhez szokott, s az is, aki a magasba nyúló dombokat, hegyeket kedveli, akit a zajos, nagyvárosi forgatag vonz, s aki csak az erdők csendjében, a falusi porták nyugalmában tud pihenni. Otthonosan érezheti itt magát az üzletember – hiszen a vidék ott van a világ legerőteljesebben fejlődő régiói között – és a természetbarát, a letűnt korok örökségét kutató, s a gasztronómiai különlegességekre vágyó egyaránt. Aki ide látogat, Magyarország egyik legszebb, legváltozatosabb vidékével ismerkedhet meg. Bolyonghat a Vértes és a Bakony „vadonában”, megmártózhat a Velencei-tó frissítő vizében, felfedezheti a tó rejtett nádlagúnáit, vitorlázhat, szörfözhet, vagy horgászással múlathatja az időt. A gyógyhatású agárdi termálvízben pedig különféle bajaira találhat enyhülést. Ha evezni szeret, vízi túrát tehet a Dunán. Ha golfozásra, lovaglásra támad kedve, több helyen is jól felszerelt pályák, lovas tanyák várják.
Többszáz éves fák, ritka növényfajok otthona az Alcsútdobozon lévő Alcsúti Arborétum. Negyven hektáron él a számtalan ritka és különleges őshonos növényfaj. Ha pusztai romantikára vágyik, azt is megtalálja: a Mezőföldön még felfedezhetők az egykori tanyavilág nyomai. Az utak mentén a legelésző ménes, gulya jelzi, a termékeny vidéken még mindig sokan foglalkoznak állattartással. A múlt örökségéből is gazdag ízelítőt kínál a vidék: Európa hírű római birodalom Alsó-pannóniai provinciája egykori vallási központjának feltárt emlékeit őrző Gorsium Régészeti Park. A középkori koronázó város, Székesfehérvár történelmi emlékei, a vidék újra életre kelt, s fokozatosan szépülő kastélyai, a népi hagyományokat, művészeti emlékeket őrző tájházak, múzeumok. Fejér megye közútról és vasúton minden égtájról megközelíthető. Bárhonnan is érkezik azonban a „vándor”, egyben biztos lehet: mindenütt barátsággal, vendégszeretettel fogadják, s mindent megtesznek azért, hogy visszatérjen Magyarországnak erre a vidékére.
A MÚLT EMLÉKEI, LETŰNT ÉVSZÁZADOK TANÚI
Székesfehérvár, a középkori koronázó város (a Királyok Városa)
A magyar történelem dicsőséges első fél évezredének emlékeit őrző faragott kövek, az évszázadokkal ezelőtt kialakított nyomvonalat és a várfalat követő, macskaköves utcák, a barokk káprázatos pompájával ékes templomok, díszes paloták, pompás szobrok, a településre érkezőt megérintő történelmi atmoszféra, valamint rohamosan terjeszkedő új városrészek, pezsgő üzleti és gazdasági élet. Mindez együtt Székesfehérvár, a középkori koronázó város.
Az a település, amely az évezred első felében „első volt az egyenlők között”. Magyarország és Közép-Kelet-Európa egyik legősibb és legnagyobb múltú települése. Az a hely, ahol az első magyar király, Szent István (1001-1038) által épített bazilikában fél évezreden át, egészen 1540-ig koronázták, trónra ültették a nemzet királyait és a királynékat, s amelynek földje befogadta a középkori magyar uralkodók és családtagjaik többségét. Székesfehérvárott – középkori nevén Alba Regiában – őrizték a királyi hatalom jelképeit; köztük a pompás koronázási palástot és a Szilveszter pápa által küldött koronát, a koronázási felszerelésekkel, írták és őrizték a krónikákat, az ország levéltárát. Ott volt a helye a királyavató trónszéknek, ott tartották meg a messze földön híressé vált törvénylátó napokat, a hétországra szóló királyi menyegzőket, ott volt az ország kincstára, sóraktára, egyházzenei központja. A város jelképe, a hatalmas, pompás bazilika – amelynek tornya tiszta időben 30 kilométernyi távolságból, még a Balaton keleti részén is jól látszott – az országot leigázó százötven éves török uralom alatt pusztulásnak indult. Köveinek nagy részét a várfalba és a házakba építették be. Ami megmaradt, azt másfél évszázada igyekszik megmenteni Székesfehérvár. Akkor került ugyanis elő a XII. század végén elhunyt III. Béla és első felesége, Antiochiai Anna vörösmárvány koporsója. Az elmúlt korokban többször kezdődtek régészeti ásatások a föld mélyén rejtőző emlékek feltárására. Az előkerült faragott kövek, oszloptöredékek most a romterületen létrehozott kőtárban láthatók. Ott állították ki azt a szarkofágot is, amely nagy valószínűséggel a szentté avatott első magyar király nyughelyéül szolgált. A helyreállított emlékek nemcsak a kegyelet megőrzését segítik az Alba Regiába látogatóknak, hanem képet adnak a magyar história dicső évszázadairól, az első fél évezred emlékeiről.
UTAZÁS A RÓMAI KORI PANNÓNIÁBA
Nemcsak a középkor, az azt megelőző századok is otthagyták emlékeiket Magyarországnak ezen a vidékén. Székesfehérvártól alig 10 kilométernyire, a Sárvíz partján húzódó Gorsiumban egyedülálló római kori leletegyüttes, Alsó-Pannónia szentélykerületének a feltárásán dolgoznak a régészek. Szerencséjük van. Az oszlopokkal szegélyezett hatalmas főtér, a jelek alapján impozáns méretű provinciai főtemplom fölé nem épültek modern létesítmények, azok maradványai teljes egészében feltárhatók. Mivel hasonló leletegyüttes sehol sem került még elő az egykori római birodalom területén, a feltárás ezen legújabb eredményei szinte a koronái lesznek annak a munkának, amelyet több mint négy évtizede végeznek Gorsiumban a székesfehérvári Szent István Király Múzeum munkatársai. A hódító római katonák által i.sz. 46-49-ben alapított település már eddig is szenzációs leletek sokaságával szolgált. Pompás paloták, szentélyek, fürdők, freskókkal díszített épületek maradványait bontották ki a kutatók. Mívesen munkált szobrok, oltárok és oltártöredékek, kőfaragványok kerültek elő már eddig is a föld mélyéről, s adtak ízelítőt a rómaiak művészetéből. Csaknem kétmillió kisebb-nagyobb lelet vall a népek háborújában háromszor megsemmisült, s a háromszor újraéledt város históriájáról, és középkori továbbéléséről – Föveny néven – a törökkori végső pusztulásáig. A feltárt épületeket bemutató régészeti park az emlékeknek csak egy részét tudja – részben restaurálva – bemutatni. Más részük, a mindennapi élet tárgyai, a gorsiumi múzeumban, kőtárban, illetve a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban láthatók. Gorsium a római város ma sem „halott” település: tavasszal és nyáron római kori játékokat és színházi előadást mutatnak be az ókori mintával épült színháztéren. Az akkor odalátogatók római kori ételeket kóstolhatnak, a római mesterek munkáját utánzó kézműves remekeket vásárolhatnak, gladiátor játékoknak tapsolhatnak.
TÖRTÉNELMÜNK TANÚI: KASTÉLYOK, VÁRAK
Ha a XIII. század vége, a XIX. század eleje a kastélyok születésének kora volt, a múlt századunk 90-es évtizedét az egykori főúri lakok újjászületésének idejeként tisztelhetjük. Magyarországnak ezen a vidékén ugyanis egymás után újulnak meg, s kelnek a korábbitól némileg eltérő funkcióval új életre a barokk, a copf, a neogót, vagy a klasszicizmus stílusjegyeit magukon viselő pompás épületek, s a hozzájuk tartozó ősparkok, arborétumok. A Nádasdyak nádasdladányi kastélya, az 1876-ban végleges arculatát elnyert Tudor-stílusú kastély a Nádasdy Alapítvány jóvoltából kulturális központként működik. Lovasberényben a Czirákyak Európai hírű késő barokk – klasszicista stílusú kastélyban a Cziráky Alapítvány csodálatos környezetben ad otthont időszaki kiállításoknak és rendeznek opera előadásokat. Móron a Lamgerg-kastély könyvtárnak ad otthont, s kedves helytörténeti kiállítást és időszaki kiállításokat láthatnak az ide látogatók. Martonvásár külföldön is híres, hiszen a Brunszvik grófi család vendégeként itt többször megfordult a zenei géniusz Beethoven. Emlékét múzeum őrzi és évente felcsendülnek művei a Beethoven koncerteken a kastélypark szigetén. Fehérvárcsurgón a Károlyi-kastély teljes felújításra került és eredeti pompájában várja a látogatókat. Napjainkban a Károlyi József Alapítvány az Európai Kulturális Találkozó Központjának első magyarországi tagjaként a műemlék együttes teljes rekonstrukcióján és méltó hasznosításán munkálkodik. Minden év júniusában Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat rendeznek a kastélyban.
A kastélytúra során érdemes kitérőt tenni Magyarország egyik legtisztább levegőjű településére. A Vértesben Csókakőn az 1200-as évekből származó vár romjai emelkednek a falu fölé. Kitűnő túrázási lehetőségek, barangolások várják az ideérkező „vándort”.
ÉVSZÁZADOK KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGE
Az ókor emberének művészetével éppúgy megismerkedhet a Fejér megyébe látogató, mint napjaink magyar és külföldi alkotóinak a munkáival. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a Fő utcai egykori Jezsuita Rendház épületében Magyarország második legnagyobb régészeti gyűjteményével dicsekedhet, s igen gazdag képzőművészeti anyaggal rendelkezik a Csók István Képtár is. Az intézmény az egyik legnagyobb istápolója a mai magyar képzőművészetnek is: gyűjteményében is időszaki kiállításain a kor legjelesebb alkotóinak a munkái láthatók. Székesfehérvárt a múzeumok városának is lehetne nevezni: a Szent István Király Múzeum mellett a Fekete Sas Patikamúzeum, a Deák Dénes gyűjteményét befogadó Városi Képtár, várostörténeti kiállítások, több galéria, s a babamúzeum, az európai ritkaságnak számító XVII.-XIX. századi babagyűjtemény egy valódi „időutazás” kínál látnivalót minden korosztálynak. A múlt drámairodalmi örökségét ápolja a székesfehérvári Vörösmarty Színház. A klasszikus darabok mellett a musicalnek és operettnek is hódolhat a zenét kedvelő közönség. Dunaújvárosban az Intercisa Múzeum gazdag régészeti gyűjteménye és a Kortárs Művészetek Intézete, ahol a hazai művészek mellett nemzetközi alkotók munkái láthatók. A Keleti-Bakonyban, Bodajkon található az 1728-42 között épült katolikus templom, amelyet híres zarándokhelyként, búcsújáróhelyként tartanak számon.
ŐRIZVE A HAGYOMÁNYOKAT
Az augusztus 15-20.-a között Székesfehérváron megrendezésre kerülő Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál, a Csókakői Várjátékok, farsangbúcsúztató húshagyókeddi tikverőzés Mohán, Orbán napi mulatság Velencén a Bence-hegyen, s még hosszan lehetne sorolni hányféle rendezvény jelzi, hogy a Fejér megyében élők büszkék hagyományaikra, s ápolják is azokat. A hagyományőrző rendezvények nemcsak a helybelieknek jelentenek élményt, igazi turistalátványosságnak is számítanak.
Akárcsak azok a pusztulástól megmentett és újjászületett egykori rácvárosi házak a Palotavárosi Skanzenben, amelyek helyreállításért Székesfehérvárt Európa Nostra díjjal tüntették ki. A nádtetős, öreg házak élő részei lettek az ezeréves városnak: múzeumokat, klubot, pékséget, vendégfogadót rendeztek be falaik között. Eredeti szépségükben őrizték meg a Velencei-tó környéki „hajlékokat” a velencei, sukorói öreg pincesort. Helyreállítva, korhűn berendezve mutatja be az egykori zsellér életformát a sukorói Néprajzi Ház. Őrzik a népi mesterségek relikviáit: Csákváron pedig a korhűn berendezett Vértes Múzeumban a látogatók a jellegzetes csákvári motívumokkal díszített kancsókat, korsókat, tálakat tekinthetik meg. S aki kíváncsi rá miként készülnek a remekek, megcsodálhatja a fazekasság munkáit. Emelett várja a látogatókat, kirándulókat a Geszner-ház, az Esterházy-kastély (csak kívülről tekinthető meg, előzetes bejelentkezés alapján), a Csákvár közelében lévő Vértesi Natúrpark, a Haraszt-hegyi botanikai és geológiai tanösvény és a Vértes erdőségei.
AZ EZERARCÚ VELENCEI-TÓ
Fürdésre, a legkisebbeket pancsolásra csábító, ásványi sókban és halban gazdag, tiszta víz, nemzetközi versenyeknek helyet adó evezős pálya, több ezer vízi madár otthonául szolgáló, ősi természetességükben megőrzött nádasok különleges sziklaalakzatok, a szőlőhegyen meghúzódó „hajlékok”, arborétum, gyógy- és termálfürdő, elegáns szállodák, komfortos kempingek, hangulatos csárdák, vendéglátóhelyek, megkapóan szép népi építészeti emlékek. Mindez együtt a Velencei-tó és környéke. Aki odalátogat, varázslatos világot ismerhet meg, legyen bár hátizsákos diák, vagy elegáns szállodába, nyüzsgő kempingbe vágyó tehetős turista. A tó partján jól érezheti magát az is, aki csak egy hétvégét akar napozással, fürdéssel tölteni, s az is, aki kulturális programokkal akarja kiegészíteni a pihenést. A tó,- amely Bonfini szerint Mátyás király udvarába látogató olasz telepesektől kapta a Velence nevet – különleges üdülőparadicsom. Különleges azért, mert lévén területe 26 km2, családiasabb hangulatú pihenést kínál, bár aki arra vágyik, zajosabb szórakozást is találhat. Az Agárdi Pop Strandon nyáron könnyűzenei koncerteket hallgathat a közönség. A tó visszatérő vendégeinek többsége a csendesebb pihenés miatt vonzódik a tájhoz. Különösen kedvelik a tavat a kisgyermekes családok, vízét ugyanis valósággal felmelegíti az északi part granittömbje, s 1-2 ˚C fokkal mindig melegebb a Balatonnál. Nemes halakban gazdag vize a horgászok számára jelent nagy vonzerőt. A part mentén a csónakkikötőben „horgonyzó” több száz ladik jelzi, hogy ugyancsak sokan hódolnak a tónál a nemes kedvtelésnek. A horgászokon kívül visszatérő vendégei az ökoturizmus hívei, a természet szerelmesei és a madárvilág kutatói is. Az ősi érintetlenségben megőrzött természetvédelmi terület a kócsagok, a szürke gémek tanyája, a lagúnákkal szabdalt nádasokban pedig a csónakázókkal, vitorlázókkal, a nádszigeteken horgonyzó horgászokkal békés „együttélésben” a vízi madarak ezrei tanyáznak. Érdekes látnivalót kínálnak a természeti érdekességek kedvelőinek a Velencei-hegység különleges sziklaalakzatai, az Ingókövek, a gyapjaszsák, a kőtengerek és a sziklakapuk. Az utóbbi években már nemcsak pihenni, hanem a gyógyulni vágyók is szívesen keresik fel a tó környékét. Az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő vízében ugyanis enyhülést találnak a reumatikus és izületi megbetegedésben szenvedők. A gyógyfürdőben orvosi kezelést, a hozzátartozó panzióban és kempingben pedig szállást kaphatnak. A tókörnyék különlegességei a népi építészet emlékei; azok a présházak, pincesorok, nádtetős hajlékok, amelyek megújulva, eredeti szépségükben gyönyörködtetik a látogatókat. A hely történelme iránt érdeklődők Pákozdon az 1848-49-es Pákozd-Sukorói Csata Emlékművét, és múzeumát tekinthetik meg a Mészeg-hegyen. A múzeumban korhű öltözékeket, fegyvereket és a csata lefolyását figyelheti meg a látogató.
A VÍZI ORSZÁGÚT MENTÉN
Romantikus szigetek, erdőkkel szegélyezett holt-ágak, nyugalom és szinte érintetlen természet jellemzi a „kék folyó”, a Duna 50 km-es Fejér megyei szakaszát. A táj egyik legszebb része a rácalmási szigetvilág. A 300 hektárnál nagyobb, ritka, védett növények élőhelyéül is szolgáló sziget egyelőre romantikus sétára, kirándulásokra csábít, azonban sport- és szabadidős központ és a rácalmási Jankovich-kúria is várja az odalátogatókat. A Duna partjára épült Rácalmás különleges élményt kínál a vendégeknek: ófalujának macskaköves utcái, apró, eredeti szépségükben helyreállított házai a múlt századot idézik. A faluban szíves vendéglátásra, szállásra is talál a turista. A közeli Adony borospincéi a táj jellegzetes borait kínálták az ideérkező „vándornak”. A Rácalmástól néhány kilométernyire lévő Dunaújvárosban található az Építészeti Emlékek Tanútja. A város Fejér megye második legnépesebb települése, jelentős ipari központ. Az 1950-es években kezdték el építeni, a kor jellegzetes stílusában. Az akkor épült házak ma védettek, hű képet adnak ugyanis az adott időszak építészeti kultúrájáról. Dunaújváros múzeumainak gazdag római kori gyűjteménye van, érdekes építészeti megoldású bemutató helyisége pedig a kortárs művészek időszakos és állandó kiállításainak ad otthont. A „kék országút”, a Duna Fejér megyei szakasza ideális a vízisportokat kedvelők számára is: Dunaújváros nemzetközi motorcsónak versenyek színhelye, a partok mentén több helyen alakultak ki épített illetve természetes kikötő helyek. Közvetlenül a folyó mentén pedig gasztronómiai különlegességeket kínáló csárdák, szálláshelyet nyújtó panziók várják az evezésben kifáradtakat. Az alkalmi túrázók egyre több helyen csónak, kerékpárkölcsönzőt találnak. A Dunának ez a szakasza kifejezetten jó horgászhely: 8-10 méter mélységben olyan értékes halfajok tanyáznak, mint a csuka, a süllő, és a balin. A vizet jól ismerő horgászok gyakran ejtenek kapitális zsákmányt.
SZELÍD HEGYEK VADBAN GAZDAG ERDŐK
A Vértestől a Bakony lábáig
Vadban gazdag erdőkkel, sűrű cserjékkel borított, sziklás, dolomitos fennsíkok, kiemelkedő hegycsúcsok, hosszú sziklahasadékok, magasba nyúló sziklafalak, barlangok, ritka, védett növény- és madárvilág, a hegyek lábánál megbúvó falvak (mint például Szár, a „Vértes kapuja”) jellemzik a Vértes-hegységet. Nem tartozik a magas hegyek közé. A Csóka-hegy például 479 méterre nyúlik a tengerszint fölé. Természeti értékei, különleges növényvilága, a vadonban fészkelő ritka madárfajok, köztük a kerecsenysólyom, a parlagi sas az ökoturizmus híveit vonzzák, értékes trófeákat kínáló szarvas-, muflon-, dámvad-, illetve vaddisznó állománya pedig a hazai és a külföldi vadászok kedvelt vadászterületévé teszi. A hegység egy része – mintegy 14 ezer hektár – természetvédelmi terület. Kiemelt fontosságú a Vértesi Natúrpark. A Vértesben kirándulva igazi turistacsemegékre lelhet az utazó. Megmászhatja a csókakői várhoz vezető meredek hegyormot, a gánti Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállításon pedig megismertető a vasércbányászat története, s ha szerencséje van, a vadon mélyén szén- és mészégetők nyomaira talál. Sétálhat az Alcsúti Arborátumban, József nádor egykori birtokán, vagy aktívan, szórakozva pihenhet a Mária-völgyi Golf és Country Clubban. Csákváron a fazekasság emlékeit ismerheti meg, Móron, az Ezerjó hazájában valamint a csákberényi pincesoron pedig egy pohár borral frissítheti fel magát. Ha pihenni vágyik, meghitt nyugalmat, szállást talál a csákvári, csákberényi, gánti, csókakői falusi szálláshelyeken. A Vértestől a Móri-árokkal elválasztott Bakony hegység a bakancsos túrák és a vadászatok színtere. A vadban gazdag erdőkben az őzek, apróvadak serege csábítja a magyar és a külföldi vadászokat.
A BOROSPINCÉK VILÁGA
A móri Ezerjó hazájában
A móri bor már a XVIII. században ismert volt. Nemcsak itthon, külföldön is. A korabeli feljegyzések szerint hatalmas szekerek szállították az ezerjóval teli hordókat a bécsi császár udvarába, ahol a borvidék őshonos nedűje, a móri Ezerjó a legkedveltebb italok közé tartozott. A klíma és a talaj ma is kedvez a szőlőkultúrának: a napsütötte domboldalakon katonásan sorakozó szőlőtőkék terméséből a gyakran egy évszázadnál is régebben épült móri, csákberényi, csókakői pincék mélyén kiváló minőségű borok érlelődnek. A kissé savas, tüzes Ezerjó mellett, újabban telepített fajtákat is kóstolhatnak a borvidékre érkezők: a móri leányka, a chardonnay, a rizlingszilváni különleges, tüzes zamata a hozzáértők szerint egyetlen más táj borához sem hasonlítható. A megkapóan szép pincesorokon gyakori a vidám mulatság: közülük némelyik már országos hírű. Szüret idején rendezik meg a borvidék leglátványosabb ünnepét, a Móri Bornapokat, melynek keretében szüreti felvonulásra, zenés táncos vigalomra, rangos kulturális műsorokra, fesztiválokra kerül sor. Egyik évben Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál, másik évben Nemzetközi Néptáncfesztivál megrendezésére kerül sor október első hétvégéjén. Az ünnepségsorozat a nemzetiségek ünnepe is: a móri svábok mellett látványos műsorral mutatkoznak be a környező községek együttesei is. De a borvidék más településein is megülik a bor ünnepét: Csákberényben, Csókakőn és Bakonycsernyén is rendeznek minden évben bállal befejeződő szüreti mulatságokat. Mór azonban nemcsak a borospincék világa. A város központjában értékes műemlék épületek, Lamberg- és Láncos (Luzsénszky)-kastélyok, templomok kínálnak látnivalót.
A móri szőlőültetvényektől kissé távolabb, Budapest felé közeledve egy másik borvidék, Etyek és környéke vonzza a finom italok kedvelőit. A borvidék teljes neve: Etyek-Budai Borvidék, mivel egy része Pest megyében található. A meszes talajon különlegesen finom borok teremnek. Egy részük a Törley pezsgők alapanyaga, más részük – mint például az Etyeki Chardonnay, ünnepi vacsorák különleges itala.
ROMANTIKA – A TITOKZATOS MEZŐFÖLDÖN
Az Alföld nyúlványaként kialakult Mezőföld a homokfúvásokkal, apró patakokkal, tavakkal szabdalt sík vidék sok látnivalót izgalmas programokat kínál az odalátogatóknak. Természeti értékei között igazi különlegességnek számítanak a Sárvíz-völgye, a Rétszilasi Halastavak (Sáregres-Rétimajor) és a sárszentágotai szikes tó. Az építészet- és a kultúrtörténeti értékek kedvelői a kastélyok egész sorában gyönyörködhetnek. A legszebb közülük a Festetics család Pollack Mihály tervei alapján épült egykori dégi klasszicista stílusú rezidenciája. Az angolpark által körbeölelt sziget igazi érdekessége a Holland-ház. Nem csalódnak a Mezőföldben a jó borok, a pusztai romantika kedvelői sem: a térség déli részén Mezőszilason és Lajoskomáromban ismerhetik meg a tájon élők vendégszeretetét. Enying-Kabókapusztán például lóháton vagy terepkocsikázáson járhatják be a környéket. Fejér megye legdélebbi településén, Vajtán Termálfürdő, Aucost Camping és Holidaypark várja az üdülni vágyókat. Cecén a Csók István Emlékmúzeumot csodálhatja meg a látogató. A 19. század végén épült ház magyar és francia bútorokkal van berendezve, s a képek a festő életművéből adnak keresztmetszetet. Mezőszilason található a Németh László Emlékház, Mezőszentgyörgyön pedig az Eötvös Károly Könyvtár és Emlékház. A Mezőföld déli részén a falusi élet mindennapjaival ismerkedhetünk meg. Megcsodálhatjuk az őshonos magyar háziállatokat, s megkóstolhatjuk a táj jellegzetes ételeit, vagy meglátogathatjuk a Magyar Mikulás falut, Nagykarácsonyt.
GASZTRONÓMIAI KALANDOZÁSOK AZ ÍZEK VILÁGÁBAN
Az ínyencek szerint nincs finomabb a velencei-tavi Szúnyog-szigeten tálalt halászlénél, vagy Apicius leírása alapján fűszerezett római sülteknél. A különlegességek kedvelőit igazi gasztronómiai kalandozásokra csábítja Fejér megye. Míg a Velencei-tónál a különleges halételek kínálják magukat, az egykori római település, Gorsium határában a római birodalomban kedvelt ételeket, Székesfehérváron pedig királyi ízeket kóstolhatják meg. Délebbre, a Mezőföld hangulatos csárdáiba a puszták lakóinak egyszerűségében is ínycsiklandó finomságai, a mezőföldi betyártál, a bárány- és birkapaprikás, a kemencében sütött malac, a friss leveles pogácsa, s a finom rétesek íze teszi feledhetetlenné a hangulatos csárdákban elköltött ebédeket, vacsorákat.
Forrás: Fejér Megyei Tourinform Iroda
