Ugrás a tartalomhoz

Dr. Biczó Piroska régész kapta idén a Szent István Díjat

Dr. Biczó Piroska régész kapta idén a Szent István Díjat

Huszonegyedik alkalommal került átadásra a Szent István Emlékérem és Díj, az államalapító királyunk tiszteletére rendezett ünnepkör keretében. A város legrangosabb civil elismerését 2024-ben dr. Biczó Piroska régész vehette át.

 

 

 

A Szent István Emlékérmet és Díjat minden évben olyan személyiségnek ítélik oda, akinek munkásságához, szakmai életútjához, emberi hozzáállásához mindenkor az államalapító öröksége szolgált iránymutatásul, a Szent István-i, keresztény értékrendnek megfelelő életet élt és ennek szellemében kiemelkedő tevékenységet végzett. A díjátadót hagyományosan minden esztendőben a Szent István-i ünnepkör keretében rendezik meg.

KÉP-

„Változik a világ. Nem csak a klímaválság az, ami zavar bennünket, hanem látjuk azt is: hatalmas erők dolgoznak azon, hogy elfelejtsük a múltat. A jelen az érdekes, az, amihez éppen kedvem, hangulatom van, és ebben engem senki ne zavarjon, senki ne gátoljon, mindenki fogadja el, hogy én ilyen vagyok! Pedig mi tudjuk biztosan, hogy az az ember, akinek nincs múltja, nem tiszteli a gyökereit és éppen csak a maga hangulatai, törekvései szerint akarja élni a mindennapjait, az végtelenül kiszolgáltatott és nem csak szegény, de nincstelen is lesz. Az ilyen embereknek az élete ebben a nincstelenségben sajnálatra méltóvá válik!” – fogalmazott  ünnepi beszédében Spányi Antal megyés püspök, az Államalapító Szent István Érdemrend és Díj Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Az ünnepségen dr. Csurgai Horváth József kuratórium tag, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója kiemelte, hogy a díjazott személyéről minden évben egyhangú döntést tudnak hozni. Ebben a szellemben idén dr. Biczó Piroska régészt találták elismerésre méltónak.

Dr. Biczó Piroska 1949-ben született református családba. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte történelem-régészet–néprajz–német szakon, majd ugyanitt doktori fokozatot szerzett 1993-ban. Elsőként a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban kezdett el dolgozni régészként, majd a kecskeméti Katona József Múzeumhoz került. 1987-től a Magyar Nemzeti Múzeumnál gyakorolja a hivatását. A székesfehérvári királyi bazilika épületegyüttesének feltárásába 1988-tól kapcsolódott be Kralovánszky Alán régész mellett munkatársként, majd a megkezdett munkálatokat 1993-tól feltárásvezetőként irányította. Több szakmai és ismeretterjesztő tanulmánya jelent meg, melyek a Szűz Mária prépostság templomának építés- és kutatástörténetét taglalják. Székesfehérváron számos kiállítás rendezésében vállalt részt, hogy a tudományos eredményeket a szakmai érdeklődők mellett a nagyközönség is megismerhesse.

Dr. Biczó Piroska 2012-től kizárólag a bazilika feltárási anyagainak, dokumentációjának rendezésével, feldolgozásával foglalkozik, melyhez nemcsak a saját kutatási eredményeit, hanem a korábbi elődökét is felhasználja. Több évtizedes munkájának méltó megkoronázását jelenti a 2023 novemberében Székesfehérváron megnyílt, Solium Regni - Az ország trónusa című állandó kiállítás, mely a nagyközönségnek elsőként mutatja be átfogóan a királyi bazilika és a hozzá tartozó prépostság fennmaradt középkori emlékeit, történetét és napjainkban is folyó kutatásának folyamatát.

Dr. Biczó Piroska köszönetét fejezte ki a kuratórium döntéséért és a város közösségének támogatásáért. Mint fogalmazott, Székesfehérvár valóban egy kinccsel rendelkezik, amit most csak romokként láthatunk. Kifejezte, hogy ez az elismerés kötelezettséget, felelősséget jelent, melynek meg akar felelni a továbbiakban is.

(forrás: okkfehervar.hu)