Az ünnepi szentmisén Spányi Antal megyés püspök megújította hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogyan azt Szent István király tette 1038-ban, a halálát megelőző napon.
Az ünnepi liturgiában – a Szent István-i hagyományhoz hűen – a főpásztor a Magyarok Nagyasszonya pártfogását, közbenjárását kérte az egész magyar népért. A "Regnum Marianum" Magyarország régi, latin nyelvű, katolikus elnevezése Mária királyságát jelenti. A kifejezés abból a hagyományból ered, mely szerint az örökös nélkül maradt Szent István király a halála előtti napon, vagyis 1038. augusztus 14-én Székesfehérváron a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta föl, a legenda szerint a következő szavakkal: "Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom."
Spányi Antal püspök szentbeszédében elsőként arról szólt, hogy első szent királyunk, amikor emberileg megtapasztalta a kilátástalanságot, saját erőinek végességét és csak a fenyegető végzet lebegett szeme előtt egy hosszú életmű kudarcos végét sejtetve, akkor imádkozni indult a templomba.
A Regnum Marianum őrzéséről szólva a püspök atya szentbeszédében kifejtette, hogy a ránk bízott értékekért felelősek vagyunk, a kincset őrizni, védeni kell. "Ezt tettük ezredéven át és tesszük ma is sokan, akik imádkozunk az Európai Unió igaz alapítói szándékát tükröző értékekért már több mint húsz éve, amióta tagjai vagyunk az uniónak" – tette hozzá Spányi Antal püspök. "Ez ma a magyar sors. Küzdeni az értékekért, nem hagyni a gyökereket, imádkozni azért, amit már csak talán az Úr kegyelme tud megoltalmazni, odaállni azok mellé, akik az eredeti elgondolást védelmezik és őrzik" – emelte ki a főpásztor.
A szentmise végén az ereklyéket körmenetben vitték a Nemzeti Emlékhelyre, Szent István király és Szent Imre herceg sírjához.
A Nemzeti Emlékhelyen szólt az ünneplőkhöz dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki a megtiszteltetés és a büszkeség érzéséről beszélt, amikor belép a Nemzeti Emlékhely területére fehérvári polgárként és egy olyan város közösségének a nevében szólhat, mely büszkén vállalhatja ezeréves múltját a nemzet történelmi fővárosaként. "A megtiszteltetés és büszkeség mellett nem felejthetjük el a felelősséget sem, és büszkén vállaljuk még akkor is, ha nehéz, hogy kiállunk hitünk és értékeink mellett és ezt üzenjük a világnak. Szent István országfelajánlása azonban a remény üzenetét is hordozza, hiszen jól tudta, hogy hiába minden földi hatalom, ez nem elegendő mindennek a megoldására. Kell valami, ami ennél több, magasztosabb, ami a gondviselésről és az örökkévalóságról is szól, ami akkor is segíti a nemzetet és a hazát, amikor ő már nem lesz itt” – tette hozzá a polgármester, aki hangsúlyozta: "A remény pedig arról is szólhat, hogy az elmúlt több mint ezer esztendő a sok nehézség mellett üzeni: meg tudunk maradni, ha kitartunk a hitünk és az értékeink mellett. A Királyi Napok sem csupán a táncról, a zenéről és az önfeledt szórakozásról szól – persze ez is hozzátartozik –, hanem lelki és szellemi értelemben is fontos ünnep."
Ezt követően Spányi Antal megyéspüspök felajánló imát mondott, majd a résztvevők közösen koszorúzták meg Szent István király és Szent Imre herceg sírját és gyújtották meg az emlékezés gyertyáját. A koszorúzást követően a résztvevők visszakísérték a Magyar Szent Család ereklyéit a Püspöki Palotába.
(forrás: okkfehervar.hu)
