A Fatimai Boldogasszony első magyarországi kegyhelye

Alsószentivánon a második világháború után 1945. szeptember 6-i püspöki rendelettel lett önálló lelkészség.  Első lelkipásztora Kovács Géza volt. Ekkor még nem volt Alsószentivánnak temploma, a szentmiséket az iskolában tartották, de olyan nagy számban látogatták a miséket, hogy nem fértek el.  A hívek és a lelkipásztor igényt jelentettek be a volt Szluha kastély templom céljára történő kiutalására. A kiutalás megtörtént, de a háború miatt a templommá alakítás csúszott. 1946. július 1-én kezdődött meg a hívek összefogásával a kastély templommá formálása. A hívek hordták össze a székeket, Gremsperger Ferenc pedig összeadott anyagokból elkészítette az oltárt. Az oltár gyertyatartóit a Szluha kápolnából hozták le, a pesti pálosoktól pedig a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló kép került az oltár mögé.  Augusztus 15-ére elkészült a templom. Vasárnaponként 400-500 fő hallgatta a miséket. 

1948-ra megcsappan a hívők száma, de akik maradnak azok sokkal odaadóbbak az egyház és a vallás iránt. Megkezdődik egy zarándokhely-kép kialakulása és már ekkor látszik, hogy ez Szűz Máriához fog fűződni.

Géza atya azt javasolta, hogy a Magyarok Nagyasszonya helyett a Világ Királynőjét ünnepelje a templom. A püspök szavait idézte javaslatával kapcsolatban, aki szerint "már csak az ötlet kell", hogy megtörténjen a fatimai Szent Szűz zarándokhelyének kialakítása. A püspök ötlete nyomán a plébános szerette volna, ha elkészítik a Fatimai Szűz szobrának másolatát és elhozzák Fatimából. Ezzel kapcsolatban írt levelet, és a püspök továbbította. Azonban a beadványt elutasították, mondván, hogy nagyon sok ilyen kérelem érkezik, de küldtek egy fényképet, hogy egy ügyes magyar szobrász ennek alapján ki tudja faragni a szobrot. A plébános a hívek tanácsára készíttetett egy másolatot Sugár Gyulával 1000 forintért. Ez a szobor ma a templom oldalfolyosóján található. Azonban 1949-ben, Hadrévi József azt javasolta, hogy nagynénjének, Dobos Ilonának (Hermina néni), aki Hermina apácaként 30 éves missziós szolgálat után Lisszabonba visszatért -   írjanak egy levelet, és ő közbenjár, hogy megkapják a Fatimai szobrot. Hermina néni levélhez az alábbi sorokat írta a leiriai püspöknek: Ő-Ilonka néni- magyar nő létére 30 éven át teljesített portugál gyarmaton missziós szolgálatot, ezért a munkáért semmilyen fizetést, vagy emberi elismerést nem kívánt, s most sem kíván, de ha a püspök úr értékelné ezt a 30 éves missziós munkát, akkor küldene a magyar népnek egy Fatimai Szűzanya szobrot.  E levél hatására a leiriai püspök megbízta a "Vozdá Fatima" ("Fatimai Üzenet") című lap szerkesztőjét a szobor elkészíttetésével. A szobor 1950 augusztusára lett kész. A leiriai püspök a Jelenések Kápolnájában felszentelte a szobrot, majd augusztus 30-án Lisszabonban feladták Bécsbe, Pevlicsek Péter ferences szerzetes címére, aki elküldte a szobrot Alsószentivánra. Kovács Géza plébánost értesítették a szobor megérkezéséről, amely végül december 22-én érkezett a sárbogárdi vasútállomásra, ahol Országh József és fia várta. A szobrot 1950. december 30-án nagy ünneplés közepette Shvoy Lajos püspök is felszentelte. Az 1951. év elején szinte naponta érkeztek zarándokok egyénileg és csoportosan is. Géza atya számos keresztény szokást elevenített fel és vetette meg a hagyomány alapjait. 1951. május 13-án  volt az első ünnepélyes megemlékezés a Szűz Anya fatimai megjelenéséről és azóta minden évben májustól októberig a zarándokok sokasága jön, hogy köszöntse a Szent Szüzet, kérje közbenjárását és hálát adjon.

 2017-ben, a jelenések 100. évfordulójára a kegyhelyet Spányi Antal megyéspüspök javaslatára, Gutowski Robert építészt tervei alapján teljesen felújították. A kinti miséző helyet, amely 870 fő befogadására alkalmas, 2017 október 13-án, a templomot 2017. decemberében, advent első vasárnapján szentelte fel a Püspök Úr.

A kegyhely országos szinten is a vallási turizmus egyik kedvelt célpontja. Szerepel a Mária Út (zarándok útvonal, mely a Máriához kötődő szent helyeket, kegyhelyeket, kápolnákat, forrásokat csatolja be az európai zarándok vérkeringésbe) úticéljai között is. Nem csak a megyéből, de az ország szinte minden pontjáról érkeznek zarándokok a májustól októberig tartó időszakban. Az októberi miséket Spányi Antal megyés püspök celebrálja, év közben pedig vendég papok miséznek. A látogatók száma éves szinten több ezer főre tehető (alkalmanként akár a 600-800 főt is eléri).