Alcsúti arborétum
Budapesttől 50 km-re a Váli-völgyben, az Acsai- és a Váli-vizek összefolyásánál, Alcsútdoboz szélső házaitól nem messze fekszik az Alcsúti Arborétum.
Alapítása József nádor, kialakítása és virágkora József főherceg nevéhez fűződik.
József Antal főherce (1776-1847) már gyermekkorában megtanulta a kertművelés csínját-bínját. Hatezernél több növényt ismert latin nevükkel és rendszertani besorolásukkal együtt. A budai várkertek, a Margitsziget, a kelenföldi Nádor-kert után József nádor megépíttette Alcsútot. Püspökladányi uradalmát cserélte el az alcsúti birtokok ellenében 1818-ban.
A 11000 holdnyi birtokból mintegy 20 év alatt mintagazdaságot, a magyar kertművészet egyik remekét, a magyar klasszicista kastélyok egyik legszebbikét varázsolta.
Nem sokkal az uradalom birtokbavétele után, 1819 és 1827 között épült fel az alcsúti kastély Pollack Mihály bécsi származású pesti építész tervei alapján. Az eredeti U alakú épület kerti homlokzata előtt impozáns portikusz (nyitott oszlopcsarnok) timpanonján a főhercegi család címerével.
A park (angolkert) 1825-től épült a királyi udvari kertész, Tost Károly közreműködésével. "Felsorakoztak a növényvilág arisztokratái" (Jókai), az ún. platánkor időszaka volt ez, annak növényeivel telepítették be a kertet. A keleti platán tarka levelű változatát maga József nádor hozta magával Olaszországból és saját kezűleg ültette el margitszigeti kertjében 1828-ban. Az alcsúti idős példányok valószínűleg egyidősek ezzel. Különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe ekkor: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, törökmogyoró, vadgesztenyék, vérbükk, lepényfa, fehér akác. Ekkor telepítették az első akácfákat az országban itt, Alcsúton. A nádor minden jelentős családi eseményt emlékfák ültetésével jelölt meg. Ez is a kor általános szokásai közép tartozott. Volt narancs és citromház, kaktuszház is a kertben. Kiépítette árnyas fasorokkal éaz egész gazdaságot és a Csaplári erdőt is. Mindezeknek jó mikroklímát teremtett a parkot érintő két vízfolyás, az Acsai- és a Váli-víz.
1844-ben került ide főkertésznek Fuchs Emil. A nádor halálával a kert elsőkorszaka lezárult. Fia, József Károly vett át az alcsúti birtokot és ha lehetett még több szenvedéllyel és szakértelemmel fejlesztette tovább. A park is megújult és egyre gazdagodott. 1871-72-ben Ybl Miklós tervei alapján készült el a pálmaház. A kikerült földtömegből Jámbor Vilmos udvari kertész megépítette a főherceg által később Jámbor-halomnak nevezett dombot, amit rózsafákkal, fenyőkkel ültettek be. Amai főbejárat mellett balra található ez a domb. A pálmaházban trópusi, szubtrópusi, mediterrán növenyzet díszlett.
1876-ban vízvezetéket építettek ki. Zsigmondy Vilmos mérnök - a mélyfúrású kutak szakembere - az ország első artézikútjainak egyikét létesítette Alcsúton. A 185 méter mélységből feltörő víz egy, a tó közepéből lövellő mesterséges gejzír vizét biztosította. Kibővítették a tavat is, elkészültek a romantikus kőhidak.
1880-tól Zednik Pál a főkertész, újabb fenyőket telepített. Tovább építették a kastélyt is, belső zárt udvar és tágas, nyílt hátsó udvar alakult ki, melynek egyik oldalán díszlik a Storno Ferenc alkotta kastélykápolna, az udvar közepén márványmedence.
Az útvezetések a kert monumentalitását hangsúlyozzák. Ha az érkező az őrház mellett ér aparkban és a kőhídon áthaladva a ma is csodás plaátn után balra fordul és az Acsai-vízzel párhuzamos úton megy tovább, a legteljesebb élményben részesül. Az újabb kőhídon át, amely talán a kert legrégibb hídja, a Csalogány-liget, majd a Hermina-sziget következik. A Hermina-sziget kőhídja után szép facsoportok és növénykülönlegességek között látható a Jámbor halom.
A kastélytól balra a Mély-útba kerülünk. A kanyargó út két oldalán jobbra-balra sziklák emelkednek, melyeket a főherceg szentgyörgyi pusztájáról, az ottani kőbányából szállították a kertbe. Az ide telepített havasi növényeket a Kárpátokból hozatták. A kárpáti részlethez tartoznak az 1882-83-ban létesített "állatkerti" építmények és a medveház is. Tisztásokon, bokorültetvényeken átvezető utakon át található az a fenyves, amelyet még a nádor ültetett abból az alkalomból, hogy István fia megszületett. A helynek ma is István-halom a neve, tetején található a nyolcszögletű gloriett. A kastély északnyugati sarkán terül el a gyermekkert egy közös "játszópavilonnal", a babaházzal.
A parkban kétségkívül a legnagyszerűbb látványt a kastély előtti tér nyújtja. A tó felé haladva az István-halommal szemben látható az óriás tuja. Érdekessége, hogy lehajló ágai újra és újra meggyökeresednek, az első törzs körül már négy-öt gyűrűben és így terjed, burjánzik. Különlegességnek számítanak a tópart mocsári ciprussai és a kert óriási feketefenyői. Ide sorolható még a nádor idejében telepített lombhullató fakülönlegességek sokasága: órási japánakácok, hársak, vasfa, vérbükk, lepényfa. A lovarda a kora hazai vasbeton-építészet egyik első képviselője.
A főherceg 1905-ben halt meg, amikor fia, József Ágost már ezredes és az első világháborúban hadseregparancsnok, a politikai események is egyre inkább elszólítják Alcsútról.
1941-ben a parkot védetté nyilvánítják. A második világháború végén, 1944. december 23-án ellenállás nélkül betörő szovjet hadsereg birtokba vette a falut. Két nappal később, karácsonykor már égett a kastély. A főhercegi család külföldre távozása uátn a park jó ideig gazdátlan, szabad préda volt. Megsemmisült a könyvtár és a családi levéltár. A kastély köveit széthordták, csak a timpanon, a főhomlokzat egy része maradt állva az egyre romló állapotú kápolnával.
Viszontagságos évek után 1952-ben ismét védett nyilvánították a parkot, tulajdonosa a magyar állam. 1957-70. között folyamatosan folyamatosan történt a növényanyag pótlása. 1970-től Baross József volt a kert vezetője. 1976-77-ben tórekonsturkció történt, kutatóház épült és helyreállították a kápolnát. Felújították a portikuszt, a bejárati őrházat, a babaházat, a medveházat. A kastély hajdani falait növénybeültetéssel jelölték meg.
2012-2014. között pályázati forrásból kertfelújítás történt Solymár András szakmai vezetése mellett. Új ismertető táblákat, növénynév táblákat helyeztek el. Felújították a tógejzírt, a márványmedencét és szökőkútját. A babaház előtti kertrészt újratelepítették, új lécrácsos lugast építettek. A növényállományt hagymások beültetésével és fák pótlásával is gyarapították. A védett terület kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága.
A tájképi kert érétkes és gazdas növénygyűjteménye miatt kapta az arborétum elnevezést. Területe 40 hektár. A rendszertani egységek száma 300 felett van. A különleges növényeket táblácskákkal jelölték meg. A park az ország egyik legrégibb tájképi kertje, más néven angolkertje. A kert leglátogatottabb napjait kora tavasszal a hóvirágok nyílásakor és nyár elején, a szentjánosbogár rajzásakor éli. Itt található az ország legnagyobb egybefüggő hóvirágmezeje, két és fél hektáros területen. A hóvirágok 7 fajtájának 24 változatát csodálhatják meg az idelátogatók. A Hermina-ligetnek nevezett részen tanösvényt alakítottak ki, ahol táblákon tájékoztatnak a különböző fajok tulajdonságairól. A hóvirág 2005. óta védett, a virágzás idején természetvédelmi őrszolgálat működik. A szentjánosbogarak esti-éjszakai látványát csoportvezetéssel tekinthetik meg az érdeklődők. Az utóbbi néhány évben felkapott látványosság főleg a városlakó embereknek nyújt új természeti felfedezéseket.
Második éve rendezik meg a környék önkormányzatai a Vál-völgyi Zsúr elnevezésű találkozót az arborétum területén. A programok nagy része a portikusz előtti nagyréten zajlik. Lehetőséget kapnak bemutatkozásra a völgy néptánccsoportjai, művészei, kézműves alkotói, borászai és gasztronómusai.
Források:
100 magyar falu kincsesháza sorozat, Alcsútdoboz
A legmagyarabb Habsburg otthona - József nádor alcsúti kastélya www.szepmagyarorszag.hu
Alcsúti Arborétum - Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága www.dinpi.hu/alcsutiarboretum
Székesfehérvári Levéltár anyagai
