Burok-völgy (Isztimér)

Isztimér Község Önkormányzata a Pro Vértes Közalapítvánnyal karöltve 1995-ben természetvédelmi oltalom alá helyezte a Burok-völgyet és közvetlen környékét. A védetté nyilvánítás célja, hogy megmaradjanak a Bakonyra jellemző szurdokerdők, ezek megőrzésével biztosítható, hogy fennmaradjanak az élet lehetőségei azoknak a ritka növény- és állatfajoknak, melyek most is jellemzik a területet. Az oltalom alá helyezés további célja, hogy általa megvédhetők legyenek az egyedülálló geológiai értékeket képviselő szurdok völgy és a nagy számban található barlangok.

A Kelet-Bakony legnagyobb kiterjedésű rögén, a Tési-fennsík közepén található a Burok-völgy mély szurdoka. A terület kiterjedése 1276 hektár. Maga a völgy hasadásos eredetű. A Királyszállásról induló és Bakonykúti községig tartó mintegy 10 km-es főágból és számos oldalágból álló - összesen több, mint 20 km - völgy átlagos mélysége 50-90 méter, sok helyen 70-90 fokos sziklafalakkal. Szélessége a völgytalpon 20-30 méter, a völgyperemeken 300 méter. A völgyfő és a végpont szintkülönbsége kb. 200 méter. Évszázadokon át királyi vadászterület volt. A völgyben és a mellékvölgyekben 42 barlangot sikerült feltárni, melyek többnyire kicsik, átlagos hosszuk 5-8 méter.

Isztimér határában található az Alba Regia barlang, ez a legjelentősebb, Magyarország harmadik legmélyebb, a Bakony legnagyobb barlangja. 3 km hosszú, cseppkövekkel díszített, fokozott védelem alatt áll.

A völgynek állandó vízfolyása nincs. A védett területen két teljesen ellentétes klíma következtében sajátos növénytársulás (szubmediterrán, szubmontán) figyelhető meg. A sajátos növényzet kialakulásában fontos szerepet játszott a dolomit. Ezen csak a szélsőséges körülményeket jól tűrő fajok tudtak megmaradni. 

A völgytalpat és a völgyoldalak alsó régióját rendkívül vegyes fa állományú szurdok erdő borítja. A völgytalpon gyakran 30 méterre is megnövő fák közül jellemző a hegyi juhar, a magas kőris, a völgy felső részén a bükk. A völgyfenék jellemző növénye a medvehagyma. Tömegesen fordul elő a turbánliliom, ritka dekoratív növény a füles kosbor. A szubmediterrán peremi részeken az alacsony növekedésű cserjék, berkenyék mellett megtalálható a húsos som és a veresgyűrű som. Nagy mennyiségben él itt a bíboros kosbor, hangyabogáncs, a nagy ezerjófű és a zergevirág. A kiugró sziklákon kialakult sziklagyepek is számos védett növényfajt rejtenek. Ilyen a fokozottan védett magyar gurgolya vagy a Szent István szegfű. 

A növényvilághoz hasonlóan az állatvilág is igen gazdag. A fészkelő madárfajok közül kiemelkedő jelentőségűek a fokozottan védett ragadozó madarak és a harkályok. A ledőlt, korhadó fatörzseken számos bogárfaj talál szaporodásra alkalmas helyet és ezen táplálkozik több harkályfajunk, az öreg erdőkben megtalálhatjuk szinte az összes odúlakó madarunkat. A védett emlősök közül itt él a nyuszt, a vadmacska. Külön ki kell emelni a barlangok lakóit, a számos denevér fajt. A természetvédelmi területről eddig 62 védett, 2 fokozottan védett növényfaj, illetve több, mint 140 védett és 15 fokozottan védett állatfaj előfordulásáról van bizonyíték.

A Burok-völgy a Magyarországon talán egyedülálló ősállapotban lévő természetes erdő, melyben a természet regenerációs folyamatai tanulmányozhatók. Tavasszal és nyáron is érdemes ide kirándulásokat szervezni, hiszen páratlan élményt nyújt az idelátogatóknak. A Kék és a Piros túra jelzései segítik a túrázókat.

(Forrás: Eszterhás István, Pro Vértes Közalapítvány, Staudinger István)