Dr. Gelencsér József munkássága

Dr. Gelencsér József 1951-ben született Sárkeresztesen. A falusi közösségekben ismerte meg a népi kultúra még élő elemeit: szokásokat, tájnyelve, népdalokat, viseletet. Az iskola első éveit szülőfalujában végezte, ötödik osztálytól Székesfehérváron folytatta tanulmányait. Mindig büszke volt Székesfehérvárhoz és Sárkereszteshez fűződő kapcsolatára. Nyolcadik osztályos kora óta gyűjtötte a község népi kultúrájának (szellemi) emlékeit. Foglalkozott többek között a település szokásival, gazdasági tevékenységeivel, népművészetével. Jogász lett, azonban a néprajz iránti szeretete megmaradt. Kutatott Veszprém és Baranya megyében, Erdélyben, Moldvában, magyarok, horvátok és szerbek között. 

Néprajzi szemléletét meghatározta Pesovár Ferenccel, Dr. Lukács Lászlóval és Dr. Lackovits Emőkével fennálló baráti kapcsolata. A két tudományterület révén egyszerre élhetett a múltban, a jelenben és a jövőben. Sárkeresztes község vezetésével, itt élő több rokonával, barátaival, ismerőseivel most is jó viszonyban áll, házastársával műveli a kb. 1870-től családi tulajdonukat képező újhegyi szőlőt, gyümölcsöst. 

Foglalkozott a település és az egész Móri-árok szokásaival, gazdasági tevékenységeivel, népművészetével. Szép napunk támadt c. kötetében (Lukács László, Gelencsér József 1991.) rögzítette Sárkeresztes néprajzi emlékeit. 2018-ban megjelent Székesfehérvár áldásos árnyékában című könyvében a sárkeresztesi nép jogélete (1867-1959) dolgozta fel, terjedelmes kötetével végleg elhelyezte szülőfaluját a magyar nyelvterület néprajzi térképén. 

Jogi munkájáért Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntették ki, néprajzi tevékenységéért Sebestyén Gyula Érdemérmet kapott, a kultúra ápolásáért Deák Dénes Díjban részesült. 2019-ben ünnepélyes keretek között vehette át  a Sárkeresztes Díszpolgára Oklevelet Krähling János polgármestertől.