Ugrás a tartalomhoz

Eötvös József Emlékmúzeum (Ercsi)

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az Eötvös József Emlékház jelenlegi kiállítását 1988-ban, Eötvös születésének 175. évfordulójának tiszteletére nyitotta meg. A kiállításnak a kastély melletti, akkori vendégház ad helyet. Eötvös ebben az épületben fogadta barátait.

A két nagyobb egységből álló kiállítás Eötvös életét és a közoktatásban kifejtett munkásságát mutatja be. Az első szoba családi hátterével és ifjúkori munkásságával ismertet meg. Az itt bemutatott könyveken Eötvös irodalmi munkásságát követhetjük nyomon.
A tablók tanulmányait, a reformországgyűléseken való részvételét, külföldi útjait és ismeretségeit szemléltetik.
A szobát hangulatossá teszi az Eötvös család bútoraiból kialakított biedermeier enteriőr, amelyet az Eötvös és a Lilien család címerei, Anton Einsle Eötvös ifjúkori portréja és Johann Ruprecht Eötvös édesanyjáról készített akvarellje egészít ki.
Külön tárlót szenteltek fiához, Lórándhoz fűződő kapcsolatának.
A klasszicista fogadószoba és a literátus nemesi dolgozószoba a hely, illetve a kor egykori szellemét hivatott érzékeltetni. Itt látható Székely Bertalan Eötvösről és feleségéről, Rosty Ágnesről készített portréja. A dolgozószoba falán elhelyezett metszetek és tabló Eötvös akadémiával való kapcsolatára utalnak. 22 éves korában választja tagjai közé a Tudós Társaság, majd 1855-ben alelnöke, 1866-tól haláláig elnöke volt az Akadémiának. Az ő tevékeny részvétele mellett épült meg a székház épülete.

A kiállítás második része a közoktatás 19. századi helyzetét és Eötvösnek a közoktatás ügyében kifejtett tevékenységét mutatja be. A tablók érzékeltetik a közoktatási törvény megszületése előtti állapotokat. Jellemző, hogy az iskoláskorúaknak csak 40%-a járt iskolába és az iskolák nagyobb részében csak egy tanítót alkalmaztak.

A kiállítás bemutatja Eötvös első 1848-as kultuszminiszterségét. Akkor a közoktatás radikális megváltoztatását nem sikerült törvényi erőre emeltetnie a politikai események és az egyház ellenállása miatt.
A kiegyezés után, második minisztersége idején 1868-ban a XXXVIII. Törvény megalkotásával és elfogadtatásával megteremtette az európai szintű polgári közoktatás rendszerének alapjait. A törvényi feltételek mellett tanítóképzők felállításával, a hazai tanszergyártás megszervezésével, az iskolák megfelelő felszerelésének biztosításával a gyakorlati feltételekre is gondolt. Egyedülálló kezdeményezése a hét nemzetiségi nyelven kiadott és a tanítókhoz ingyenesen eljuttatott Néptanítók Lapja című folyóirat.

Az utolsó terem egy századfordulós népiskolai tantermet rekonstruál az akkori berendezési tárgyakkal és taneszközökkel.

Eötvös gyerekkorának és ifjúságának jelentős részét anyai negyszüleinél, Ercsiben töltötte. Az egyetem után Ercsiben és Pozsonyban az országgyűlésen tartózkodott. Pozsonyban kapcsolatba került Széchenyivel, Kossuthtal, Deákkal, Wesselényivel. Ercsiben gyakran meglátogatták régi társai és új barátai. Az Eötvös család ekkor a kastélyban lakott, barátai a kisebbik vendégházban, mely ma az Emlékmúzeumnak ad otthont. Itt folytak beszélgetéseik az irodalomról, történelemről, filozófiáról, politikáról.

http://ercsimuvhaz.hu/telephely.html