Ugrás a tartalomhoz

Móri Bornapok rendezvény

Mór város nemzetközi hírű rendezvénye és jelentős eseménye, a szürethez kapcsolódó Móri Bornapok hosszú múltra tekinthet vissza. Az első bornapot 87 évvel ezelőtt, 1934-ben tartották Móron. Akkoriban a település éppen egy kedvezőtlen időszakon volt túl, ugyanis Móron az 1930-as évek elején a gazdasági világválság következményeként „borkrízis” robbant ki. Mivel a hazai piac összezsugorodott és az export is minimálisra csökkent, a termelők nem tudták értékesíteni boraikat. Az éveken át elmaradt bevételek miatt felhalmozódtak az adótartozások, majd Mór gazdasági szempontból is hanyatló településsé vált. Szerencsére néhány éven belül a gazdák fellélegezhettek, ugyanis a jó minőségű bor újra kelendővé vált és 1933-ban a móri bor ismét piacra talált. Itthon főleg Budapestre, Győrbe és Komáromba szállíthattak nagyobb mennyiségben, az export döntő többsége pedig az új piacnak számító Svájcba irányult.

Az első újból sikeres évet követően a kedvező értékesítési feltételeket a község elöljárósága is igyekezett kihasználni: 1934. szeptember 16-án vasárnap Kemény Gábor járási szolgabíró főszervezőségével megrendezték az első bornapot. Az előkészítésben részt vett a gazdakör tagsága és több borkereskedő is, köztük Reich Miksa móri földbirtokos és borkereskedő, valamint a budapesti Ilkovits Borkereskedő Vállalkozás is. Az esemény a Fejérmegyei Napló hasábjain is reklámozták, ahol „… A Dunántúl Tokajának idén rendeződő első Bornapjára…” invitálták az érdeklődőket. Talán ennek is köszönhetően a legelső bornapra közel 3000 látogató érkezett. Jó részüket a nagyobb városokból, sőt még Bécsből is „filléres” és különvonatokkal hozták Mórra.

A vonattal érkezőket díszruhás, lovas leventeszakasz és leventezenekar fogadta. A látogatók színes diadalkapu alatt áthaladva jutottak a rendezvények helyszínére. A polgári iskola tantermében gyümölcskiállítást lehetett megtekinteni, élelmiszeres pavilonok, lacikonyhák, borkóstoló sátrak voltak felállítva, amelyek között a mintegy háromezer fős tömeg hullámzott. A rendezvényt gróf Széchényi Viktor, a megye főispánja is megtisztelte a jelenlétével. A pincék és présházak egész sora nyitva várta és borkóstolásra ösztönözte a vendégeket. A délután három órakor kezdődő színpompás szüreti felvonuláson leventezenekar, lovas bandérium, felvirágzott, csengős négy- és hatökrös, hordós szekerek sora, népviseletbe öltözött legények és leányok csoportjai váltogatták egymást, vidám szüreti forgataggá változtatva a település főterét és utcáit. A fiatalság táncra is perdülhetett a polgári iskola udvarán.

A mindössze egy napra érkezett vendégsereg késő estig maradhatott, majd a vasútállomásra mentek az ott várakozó vonatokhoz. A rendezvény és a kiváló móri bor is egyértelmű sikert aratott ezen a napon.

A sikeren felbuzdulva a következő évben, 1935. október 13-án megrendezték a második bornapot is, amely az elsőhöz hasonlóan sikeres és eredményes volt. A bornapokat országos érdeklődés kísérte, a karakteres, férfias, testes Móri Ezerjó mindinkább ismertté lett az országhatárokon belül is, de azokon túl is.

Azután hosszú ideig nem rendeztek hasonló eseményt Móron, csak az ötvenes-hatvanas években elevenítették fel az ötletet. Eleinte egy naposak voltak ezek a rendezvények, aztán az egyre gazdagodó programkínálatnak köszönhetően később két-, majd három naposokká váltak a bornapok és évről-évre egyre több látogatót vonzottak Mórra. Az egykori borünnep lassan fesztivállá nőtte ki magát.

Napjainkra a megye egyik legrangosabb rendezvényévé vált ez a sokszínű kulturális és gasztronómiai fesztivál, amely amellett, hogy a borvidék egyértelműen legrangosabb eseménye, Magyarország egyik legrégibb rendezvénye is és mára már nemzetközi hírnévnek örvend. Páros években nemzetközi fúvózenekari, páratlan években pedig népzenei és néptánc fesztivállal kapcsolódik össze. A színvonalas programsorozat számos helyszínen több ezer látogató számára kínál sokrétű, hagyományőrző, kulturális, sport és szórakozási lehetőséget, emellett az idelátogató hazai és külföldi vendégek megismerkedhetnek a város egyre gazdagodó kulturális értékeivel.