Nádasdy-kastély
A Balaton és Székesfehérvár között, tájképi kertben emelkedik a Tudor-stílusban épült, festői szépségű Nádasdy-kastély. A kastély a 19. század második felében épült, mely elkészültétől fogva egészen a II. világháborúig a Nádasdy család egyik székhelyeként szolgált.
A Nádasdy család őseinek már a 14. században voltak birtokai a környéken. A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot. Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére Nádasdladányra változtatták. Nádasdy Lipót ezután itt alakította ki birtokai új központját. A birtokon ekkor egy barokk stílusú kis kúria állt. Az épület és a hozzá tartozó park a Sárrét mocsaras, lápos vidékének szélén lévő sík területen helyezkedik el. Nádasdy Lipót halála után a vagyont fia, Ferenc örökölte a kastéllyal együtt. A korábbi barokk kúriát 1873-ban Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linzbauer István budapesti műépítész tervei alapján átalakították, kibővítették. A családi legendárium szerint a Nádasdyak Angliából származnak, talán ezzel is magyarázható, hogy az új épület romantikus-Tudor-stílusú lett. Hozzátoldottak egy tornyot és egy kétszintes, a megújult épület főszárnyaként funkcionáló épületrészt is. A kastély mai formáját kisebb átépítések (pl. a télikert elbontása) után nyerte el. Főbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található.
Az épület berendezése építésekor modernnek számított: bevezették a vizet, a gázvilágítást és a telefont, kiépítették csatornahálózatát. A fűtést a hagyományos kályhák és kandallók mellett az alagsorban tőzegkazánnak működő, légbefúvásos rendszer biztosította. Külön érdekessége az épületnek, hogy a konyha nem a kastélyban, hanem a kertben emelt külön épületben kapott helyet; az ételt föld alatti síneken juttatták el a főépületbe. Az épület külön templommal rendelkezett, melyet 1885-ben szenteltek fel.
A kastély egyik legszebb terme az Ősök csarnoka, ahol a család leghíresebb tagjainak egész alakos képmását állították ki. Az előkelően berendezett kastély termei közül a Hauszmann Alajos tervei alapján készült könyvtár rendkívüli belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki. Kazettás fa mennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert. A korszak legismertebb mesteremberei készítették a díszes kovácsoltvas csillárokat, a könyvtár galériájának korlátját, a falburkolatokat, a könyvtárterem berendezését, továbbá az ősök csarnoka festett üvegablakait. Az asztalosmunkát Thék Endre, a későbbi bútorgyáros készítette Pecz Samu tervei szerint. A kastély egykori kép- és könyvgyűjteménye jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része pedig az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi Kastélymúzeum tulajdonában vannak.
A II. világháború és a Nádasdy család elmenekülése után az épületet kifosztották. Ezután több funkciót is ellátott: az 50-es évektől kezdve 1986-ig óvodaként működött az épület egy része. A 60-as és a 70-es években a rendőrségnek és a postának is otthont adott a kastély, valamint a tőzegvállalat irodáinak és üzemi konyhájának is. A kápolna boltként működött ugyanebben az időszakban.
A kastély 1982-ben került a Honvédelmi Minisztérium birtokába. Ezután az épület állaga az alapvető karbantartási munkák elmaradása miatt jelentősen romlott. Többször beázott, illetve telenként nem fűtötték fel, ennek eredményeként az Ősök csarnokának faburkolatát és a könyvtárat penészgomba támadta meg. Az épületet 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánították, majd a Magyar Állam tulajdonába, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe került. Rehabilitációja a homlokzat felújításával kezdődött meg 2009 szeptemberében. A kastély és a hozzá tartozó park ma múzeumként funkcionál. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretén belül az épületet felújították: az Ősök csarnokába visszakerültek a festmények, a földszintet rekonstruálták, valamint kávézót, múzeumshopot és múzeumpedagógiai részleges alakítottak ki. A megújult épületet 2021. augusztus 3-án adták át.
