Római katolikus templom (Ercsi)

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébánia kegytemplom alapkövét 1762. május 13-án tették le, megszentelte Kárvászi József adonyi plébános. Építtette gróf Szapáry Péter főgenerális, Ercsi és környékének földesura, a település kiemelkedő dombján. Az építést 1767-ben külföldi mesterek végezték a helyi jobbágyság áldozatos munkájával. A késő barokk – néhol már copf és rokokó – stílusú templomot 1781. június 29-én Sellei Nagy Ignác, az első székesfehérvári megyéspüspök szentelte fel. A hatalmas homlokzati tornyas építmény egyhajós dongaboltozatú, a szentély kupolája csegelyes. A Dunára, azaz keletre néző főbejárat felett látható a Szapáry címer. A belső berendezés eredeti művészeti alkotásai, a főoltár, a szószék, a Nepomuki Szent János oltár, a két nyitott gyóntatószék és az ülőpadsorok. Mindezek fából faragva, fehér, órarany és sötétbarna színeket kapva. A barokk stílusú orgona 1778-ban készült, 1912-ben a Riger, 1948-ban az Angster cég átépítette. A 36 méteres toronyban 5 harang lakik, a Nagyharang vagy Hősök harangja, a legnagyobb. A templom belső kiképzése, díszítése az oldalfalak és mennyezeti freskók gróf Wimpffen Siegfrid és családjának köszönhető, melyeket 1912-ben olasz mesterekkel készíttettek. Ekkor készült a Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárkép, melyet a család rokona, gróf De Vité festett. A kép felett található aranyozott keretben gróf Szapáry Péter templomépítési felajánlása. A torony már 1780-ban négyoldalt látható órát is kapott. A 6 mellékoltár, Szapáry Péter és lánya, br. Lilien Józsefné gróf Szapáry Julianna adományai. A Szent József oltáron látható az Ercsi Máriája kegykép üveg alatt, aranyozott keretben.

A főoltár mögött pedig Illér – Rác Magdolna kegykép, melyet 1792-ben Falkóner József Ferenc festett és a háborút követő években került a templomba. A bejárat után balra van a Szent Kereszt kápolna, a két padsor közepén pedig a lejárat a kriptába, ahol a Szapáry. Lilien és Wimpffen család tagjai nyugszanak.

A kegytemplom 1855-től búcsújáró hely, folytatva az ercsi szigeten 1166-ban épült Szent Miklós kolostor és a Felső szőlőknél 1828-ban épült Szűz Mária kápolna zarándokhelyi jogát. A búcsú napján, augusztus 15-én, Mária mennybevételének idejében van, mely ünnepet a két Mária kegykép látványa erősít. A templom megerősítése és látványának megemelése céljából a község és a Cukorgyár Rt. támogatásával 1933-34-ben körben támfal, bástya és lépcsősor épült.

A II. világháború és az idő viszontagságai erősen megviselték a templomot, ezért tatarozása és rendbetétele többször megtörtént. Ezek idejét a szentély külső nyugati falán elhelyezett táblák jelzik. A homlokzati falra 1938-ban került fel az I. világháború katolikus ercsi áldozatainak névsora.