Sukorói református templom és haditanács története
A templom 1702-ben épült, az akkori 21 református családnak. Az épület többször leégett, legutoljára 1828-ban, ekkor már nem építették újjá, hanem kicsit távolabb, részben a templom köveinek felhasználásával építették meg 1830-32-ben a mai templomot, torony nélkül. 1847-ben a torony felépítésével készült el teljesen a templom.
Berendezése is ebből az időből származik, sőt, szószéke még korábbi.
Az orgona 1876-ban készült, igen értékes barokk hangszer, mechanikus, ún. csuszkaládás, 2 manuálos, 12 regiszterrel. Műemlékként nyilvántartott, akárcsak maga a templom.
1848. szeptember 28-án e falak között tartotta Kossuth honvédseregének vezérkara a Pákozd- Sukorói csatát előkészítő haditanácsot.
A templomot betöltő résztvevők előtt elsőnek Móga János, a hadsereg parancsnoka szólalt fel. Elmondta, hogy a sukorói táborban felkeresték az országgyűlés küldöttei, akik az ellenséges hadsereg maradéktalan megtámadását követelték tőle. Ezután a küldöttek kaptak szót, megismételve az országgyűlési határozatot.
Móga a válaszában vázolta fel az erőviszonyokat: a hadsereg 15 ezres, többnyire rosszul kiképzett és felfegyverzett, míg Jellasics bán serege közel 40 ezer főből áll. Így Ő az ütközetet nem javasolta, felelőtlenség lenne a támadás, csak vereség lehetne a vége.
Erre heves vita tört ki, melyben Mógát gyávának és hazaárulónak nevezték az állandó hátrálás miatt a már amúgy is elégedetlen tisztek. Főleg a Perczel testvérek kardoskodtak. A parancsnok válaszképpen visszaadta a tisztségét és kardját az úrasztalára helyezte.
A válságos helyzetben Batthyány Lajos miniszterelnök kért szót. Eredeti szándéka, amellyel a táborba érkezett, az volt, hogy Lamberg Ferenc közvetítésével tárgyalni akart a bánnal. Röviddel a haditanács előtt azonban tudomására jutott, hogy Jellasics erre semmiképp nem hajlandó, sőt, rövid időn belül támadni fog.
Batthyány feltette a kérdést, mit tesz ebben az esetben a hadsereg. Rövid tanácskozás után született meg a végeredmény, az alapvető fontosságú döntés: a hadsereg az ellenséget nem támadja, de ha az ellenség támad, ellenáll.
A vita alatt Xantus János a templomtoronyból kémlelte Jellasics táborának tüzeit, hogy a várható támadás irányáról tájékozódjék.
A tanácskozás végén Móga visszakötötte kardját és vezényletével másnap a honvédség megverte a háromszoros túlerőt.
A haditanács legnevesebb résztvevőinek ülőhelyét a templomban táblácskák jelölik. Ezek sorban, az első padokban találhatók.
