Wenckheim-kastély

Velence török idők utáni múltját meghatározó Meszleny-család az évszázadok során több kastélyt is épített, ezek közül időben a legkésőbb ez az épület készült el. Az első világháború után került a Wenckheim-család tulajdonába, nevét is innen kapta. Háromnegyed évszázadig a tópart meghatározó épülete volt, amelyet a tónak szinte minden pontjáról látni lehetett. 

Az államosítást követően közösségi funkciót kapott, s az elmúlt közvel 70 évben az épület és környezete a velenceiek és az idelátogatók kulturális igényeit szolgálta és szolgálja. Szép példája annak, hogy a jól karbantartott, arányos, látványként is vonzó műemlék jellegű épület megtölthető a hozzá illő közösségi tevékenységgel.

A kastályt meszleni Meszleny Benedek és felesége, csalai Kégl Irma számára a feleség apja, a tehetős gazda és üzletember, csalai Kégl György építtette 1888-89-ben. A kúria terveit Say Ferenc, fehérvári műépítész készítette. Meszleny Benedek volt a Velence-tavi Vadásztársaság vezetője. A parkot ekörül az épület körül is a másik itteni Meszleny-kúria tulajdonosa, a szomszédos Meszleny Pál építtette ki.

Meszleny Benedek 1909-ben hunyt el. Örökösei az I. világháború idején sok hadikölcsönt jegyeztek, komoly anyagi problémáik következtében ezért 1921-ben a kúriát el kellett adniuk gróf Wenckheim Ferencnek, aki a Wenckheim család ifjabb grófi ágából származott. A família az osztrák bárói rangot 1776-ban, az osztrák grófi címet 1802-ben kapta. Wenckheim Ferencnek 1930-ban Velencén saját birtoka 138 kh, melyhez bérelt Meszleny Bélától még 122 kh területet. Az intézője Szabó István volt, aki szolgálata mellett még a saját 200 holdas birtokát és 120 holdas bérletét is kezelte. Wenckheim Ferenc 1939-ben Velencén halt meg, felesége 1945-ig lakta a kúriát.

A háborúban a kastélyt sérülés érte, kifosztották, majd a háború után iskolának használták. A tágas, főúri szobák alakítás nélkül is megfeleltek tantermeknek az akkori viszonyok között. Az urasági kocsiszínekből, lóistállókból tágas és világos tantermeket alakítottak ki.

Az iskola itt 1979-ig működött, mert elkészült és abban az évben átadásra került az új Velencei Nagyközségi Közös Tanács irányítása alatt álló Velencei Vörösmarty Általános Iskola.

A kastély épületében a volt iskola helyén az 1990-es évektől az önkormányzat kastélyklubnak és szabadidőközpontnak adott helyet, a pincében pedig a velencei focistáknak alakítottak ki öltözőt és szociális helyiséget.

A könyvtár 1987. augusztus 20-a óta működik ebben az épületben, ezenkívül a Velencei Helytörténeti Egyesület kiállító terme és irodája is itt található. Baloldali szárnyában van a házasságkötő terem. Az alagsorban a sport mellett civil szervezetek kaptak helyet. A parkban egy edzőpálya és egy futballpálya lett kialakítva különlegesen szép kilátással.

A kastély szabadon álló, magas földszintes, megközelítően U-alaprajzú épület. Főhomlokzata 3+2+3+2+(1+1+1) osztású, középrzalitja előtt kőbábos mellvédű terasz húzódik, melyhez lépcső vezet fel az épület alatt húzódó alagsor miatt.
Ablakai és ajtaja féköríves záródásúak, felettük kőbábos attika látható. A főhomlokzat két szélén manzárdtetős sarokrizalitok állnak. Nyerstégla falainak sarkai kváderes díszítést kaptak. Hátsó homlokzata 2+7+2 osztású, a két erősen kilépú oldalrizalit között fából készült, üvegezett veranda húzódik. Bal oldai homlokzata öt tengelyes, a jobb oldali 2+1+2, a középső ablak félköríves záródású. A jobb oldali krizaliton Kossuth emléktáblát helyeztek el.

Források:
Virág Zsolt: Magyar Kastélylexikon: Fejér megye kastélyai és kúriái
Meszleny Ignác: Velencei tallózások
Kupi László: Város volt, város lett - Velence története